Eternity - 42. fejezet (Part 2.)

Sziasztok!

Itt a feji második fele. Jó szórakozást hozzá.

Puszi: Szylu és Pupi

42. fejezet Part 2.

Bella fogai vacogni kezdtek, és igyekezett elhúzódni tőlem, de én ezt nem hagyhattam. Amennyire csak tudtam, körülfontam a testét, és próbáltam őt lehűteni. Bella sikított a hidegtől, és kérte, hogy eresszem el, de eszem ágában sem volt.

– Ha nem mész be a hideg vízbe, most nem lenne semmi gond – róttam meg.

– Fázom – motyogta, és lehelete cirógatta a nyakamat. – Nagyon fá... fázom.

– Nemsokára jobban leszel – igyekeztem őt megnyugtatni.

A teste szó szerint perzselte az enyémet, istentelenül forró volt minden porcikája, mely az enyémhez ért, de nem érdekelt, csak az, hogy a karjaimban van, és érezhetem kínzóan édes illatát.

Teltek a percek, vagy talán órák is, de Bella egyszer csak már nem vacogott annyira, és testének hőmérséklete is lejjebb kúszott. Én mégsem engedtem el őt, továbbra is öleltem magamhoz.

Megborzongtam, ahogyan forró ajkak belecsókoltak a nyakamba, és egy karcsú test még közelebb csúszott hozzám, pedig az szinte már lehetetlen volt. Felsóhajtottam, és ujjaim végigfutottak Bella gerincének vonalán.

Tudtam, hogy nem helyes, de hagytam magam. Hagytam, hogy Bella a hátamra fordítson, és a csípőmre üljön. Egyáltalán nem volt jó ötlet, hogy engedem neki azt, amit tett, de olyan pokolian kívánatos volt, és annyira hiányzott, pedig szinte csak most hagyott el. Lehajolt hozzám, és éppen csak a számhoz érintette ajkait. Az államba gyengéden beleharapott, majd hosszasan szívogatta a nyakamat. Kezeim eközben önálló életre kelve simogatták a combjait, és néha-néha ujjaim felcsúsztak a hátára. Bella felegyenesedett, és tekintetét az enyémbe fúrva lehúzta magáról a trikóját. Ajkaira pimasz mosoly ült, mikor szemeim hosszasan elidőztek mellkasán, de felnyögött, amikor tenyereimbe fogtam a kebleit, és óvatosan masszírozni kezdtem őket. Bella hátravetette a fejét, és csípőjét mozgatni kezdte az enyém fölött.

Felültem hozzá, és elszakítottam kezeimet a kebleiről, hogy az egyik a hátán simogasson végig, míg a másik a tarkójára csússzon, és hajába fűzve ujjaimat gyengéden hátrafeszítsem a fejét és megcsókolhassam a nyakát.

– Most kell leállítanod, mert később már képtelen leszek rá, hogy elengedjelek – motyogtam a nyaka csókolgatása közben.

– Nem akarlak leállítani – felelte szerelmem elszántan, és a hajamba markolva húzta el a fejem a nyakától.

Az ajkaimra tapadt és szenvedélyes csókcsatába kezdtünk.

– A tiéd akarok lenni – zihálta, ahogyan egy pillanatra eltávolodott tőlem.

Lehelete mentol illatú volt a fogmosástól, melyet akkor hajtott végre, mikor hazacipeltem. Alig állt a lábán, a fogkrémet egyszerűen nem tudta rányomni a kefére, mert folyton mellésikerült, és nekem kellett segíteni, de aztán már egész jól boldogult.

Bár nekem ez az egész nem számított, nem érdekelt, hogy mosott-e fogat vagy sem. Nekem egyedül az volt fontos, hogy csókolhatom őt. Kit érdekel, hogy annak a „tevékenységnek” érzem-e az ízét vagy a fehér krémnek, ha édes csókjaival halmoz el? Oké, talán sokaknak gusztustalannak tűnhet eme elgondolásom, de ez sem érdekel.

Ilyen semmiségeken nem akadhatok fent, ha az a tét, hogy újra a karjaimban tarthatom őt.

Mélyen a szemeimbe fúrta csokoládészín szemeit, melyek különösen csillogtak, majd ismét a számra tapadt. Az önuralmamat akkor zúzta porrá, mikor a csípője ismételt mozgásba kezdett, tovább szítva bennem a lángokat, melyek már amúgy sem voltak olyan kicsik, valamint mikor az alsó ajkamba harapott.

Megfordítottam a testhelyzetünket, és a párnákba süppesztettem Bellát, a lábai közé feküdve. Combjait a derekam köré fonta, és a tarkómra csúsztatva egyik kezét, arcomat az övéhez vonta. Apró puszikat nyomott a számra, és olykor-olykor motyogott valamit, és csoda vagy nem csoda, de olyan halkan, hogy még én sem értettem. A meghitt pillanatot azonban nem akartam megtörni, így nem kérdeztem rá a dolgokra.

– Vetkőzz le! – zihálta Bella kipirult arccal.

Nem teljesítettem a követelését. Kettőnk közül valaki valóban megszabadult a ruhától a kezeim által, de ez a személy ő volt. Nem finomkodtam, hanem szó szerint letéptem róla a ruhákat, hogy minél hamarabb láthassam kívánatos testét. Imádtam Bellát, minden izgató porcikájával együtt. Hosszú másodpercekig képtelen voltam elszakítani a tekintetemet meztelen testéről; teljesen megbabonázott a látvány. Bella mellett feküdtem, oldalra fordulva és egyik könyökömön támaszkodva. Magamba ittam a testének feltáruló részeit, és engedve a kísértésnek, mutatóujjamat a hasára vezettem és éppen csak érintve a bőrét simogattam őt. Bella a jobb térdét felhúzta, és ajkait megnyalta, ahogyan ujjbegyemmel az egyik mellbimbója körül kezdtem körözni. A nyakánál lévő gödröcskénél megfordultam, és visszafelé is cirógatni kezdtem őt, a hasáról pedig áttértem a felhúzott térdére. Mikor a combja belső felére tévedt az ujjam, Bella tüdejében rekedt a levegő és megremegett kissé. A képkockák kísértettek, és nem tudtam megszabadulni tőlük. Felrémlettek előttem azok a percek, amikor az Audi felavatásakor szerelmem testének legforróbb pontját érintettem kezemmel. Ha akartam volna sem tudtam volna fékezni a vágyamat, hogy újra érezhessem azt az érzést.

Mikor megérintettem őt ott, szakadozva kapkodta a levegőt. Az ajkaira hajoltam és gyengéden csókolni kezdtem Bellát, miközben legérzékenyebb pontját kényeztettem. A csípője apró mozgásba kezdett, ujjai pedig a hajamba markoltak újra és újra. Ajkai után végigcsókoltam az álla vonalát, nyelvemmel érintettem nyakát, és egyre lentebb haladtam. A szaggatott sóhajokat felváltották a halk nyögések, ahogyan szívogatni kezdtem szerelmem mellbimbóját.

Ahogy közeledett Bella a beteljesüléshez, úgy engedte ki a hangját egyre jobban. A tökéletes pillanatban szégyentelenül felsikoltott és összezárta a lábait. Keze a lepedőbe mart, és hosszú másodpercekig nem is eresztette.

Figyeltem Bella kipirult arcát, lehunyt szemeit, és elnyíló ajkait, és mintha fizikai fájdalmat éreztem volna attól, hogy a mellettem lévő angyal már nem az enyém. Elmondhatatlanul pokoli érzés volt, hogy már nem tartozik hozzám.

– Gyönyörű vagy – suttogtam, mire kipattantak a szemei.

Lesütötte a tekintetét és a takaró csücskét elkapva igyekezett magára húzni valami textilt. Lefogtam a csuklóját, majd mikor már biztos voltam benne, hogy esze ágában sincs eltakarni a testét előlem, elengedtem a kezét. Az álla alá nyúlva emeltem fel a fejét, és megvártam, míg a szemeimbe néz.

– Gyönyörű vagy – ismételtem meg korábbi szavaimat. Ha lehet, még inkább elpirult, de legalább nem kerülte a tekintetemet.

– Köszönöm – tátogta.

Eleresztettem őt, és mellé gördültem. Míg kényeztettem őt, el tudtam terelni a gondolataimat a saját vágyakozásomról, de most, hogy ő már... most már nem tudtam megfeledkezni magamról. És úgy tűnt, hogy egy bizonyos testi reakciómat Bella is észrevett.

Keze végigsimított boxerem elején, és közben végig a szemembe bámult.

Elkaptam a csuklóját és elhúztam magamról.

– Mit csinálsz? – kérdeztem értetlenül, holott teljesen nyilvánvaló volt a válasz.

– Én csak... szeretném, hogy te is... – beszélt lassan, de mikor csóválni kezdtem a fejem, elhallgatott.

– Jobb lenne, ha aludnál – mondtam határozottan.

– De... nem akarsz szeretkezni velem – vonta le a következtetést.

Nagyot nyelt, és ráharapott az alsó ajkára, míg várta, hogy mondjak valamit. És, ami azt illeti, mondtam is.

– Nem, valóban nem.